7. rész A vita

Én: De add meg a telefonszámod!
Jus: Ok! Várj leírom!
Mikor leírta a számát eltettem.
Én: És hol találkozunk?
Jus: Nálatok?
Én: Jó!Akkor ezt megbeszéltük!
-Justin gyere kezdődik!-szólt egy ember Justinnak.
Jus: Mennem kell majd találkozunk szerdán 14:15 kor a házatok előtt!Szia!
Én: Igen! Szia!
Mikor elment akkor szólat meg a hangos bemondó:
"Kérem Hegyvidéki Annát jelentkezzen a színpad mögött! Köszönöm!"
Eltelt 5 perc mikor újra megszólal:
"Hegyvidéki Annát kérem a színpad mögé!Köszönöm!"
Hirtelen elkezdtem izgulni ,hogy hol lehet.Ebben a percben oda jön hozzám Justin.
Jus:Hol van Anna?
Én: Nem tudom!-pedig tudtam csak nem akartam hogy megtudja.-De mennem kell!
Jus:Szia!Akkor szerdán!
Én:Szia!-és már futottam is ki a teremből.
Elmentem ahhoz a  kis házhoz amiről csak mi tudunk Annával.Bementem.
Én:Szia!
Anna: Na mi van nem az édes Justinkáddal kéne lenned?
Én: Figyelj! nem értem mi a bajod?
Anna: Na vajon?
Én: Nem tudom!
Anna: Ha Justinnal járnátok kevesebb időd lenne rám!És akkor ez már nem is lenne igazi barátság!Szóval válassz Justin vagy a barátságunk!
Én: Ezt nem mondod komolyan?Ugye?
Anna: Ez halálosan komolyan mondtam!
Most éreztem ,hogy tényleg komolyan beszél.De azt nem tudtam ,hogy választhatnék Justin és a barátságunk között.Bár az igaz ,hogy Justint nem is ismerem őt meg már kiskorom óta.....de akkor is.Nagyon nehéz döntés előtt állok.
Én: Tudod ,hogy a barátságunk mindennél fontosabb!-mosolyogtam de nem nagyon volt kedvem.
Anna: Köszönöm ,hogy engem választottál!-és megölelt.
Én: De gyere vissza a terembe!
Anna: Oké!
Én: De én megyek haza!Szia!Ja és ne mondd meg Justinnak!
Anna: Oké! Szia!
Szomorúan mentem haza felé mert tudtam ,hogy most veszítek el egy nagyon fontos dolgot az életemből.És ,hogy hogy fogom elmondani Justinnak? Azt még én se tudom.Mikor hazaértem anya otthon volt de most nem volt kedvem köszönni.Egyeneseb felmentem a szobámba.Tudtam ,hogy holnap van szerda de még nem tudtam ,hogy mondom el Justinnak.Kb. este 6 felé felmentem MSN-re és pont akkor lépett fel Anna is.
Gyorsan kiléptem ,hogy ne keljen beszélnem vele.Gondoltam várok még fél órát mert ha Anna most ért haza fél óra múlva Justin is hazaér.Addig kigondolom mit is mondjak neki.Eltelt a fél óra kezembe vette a telefont és tárcsáztam Justin számát.
Jus: Haló?
Én: Szia Justin! Én vagyok Flóra!
Jus: Szia! Mit szeretnél?
Na most ez a szörnyű pillanat is eljött és kikellet mondanom:
Én: Figyelj Justin nem tudok elmenni a randira!
Jus:Mért?
Én: Azt nem mondhatom el! Sajnálom! Szia!-amikor kimondtam ezeket a szavakat könnycseppek gördültek végig az arcomon.Rögtön le is tettem a telefont.Befeküdtem az ágyba és elaludtam.De sajnos holnap suli.
Reggel éreztem ,hogy nem vagyok jól.Ide hívta anyát.Azt mondta ,hogy lázas vagyok és nem kell suliba mennem.Ettől megkönnyebültem.Még mindig rosszul éreztem magam Justin miatt.Egész nap azon gondolkoztam ,hogy jól döntöttem-e.Sajnos Anna délután hozta nekem a leckét.Egy csokor rózsát is behozott.
Anna: Ezt az ajtó előtt találtam-és átnyújtotta a rózsát.
Én: Köszi!De szerintem menjél nehogy elkapd tőlem!-próbáltam lerázni sikerrel.
Anna: Oké!Szia!
Mikor elment alaposabban szemügyre vettem a rózsa csokrot.Találtam benne egy üzenetet:
"Nagyon sajnálom ,hogy nem tudsz eljönni!Hallom ,hogy beteg vagy jobbulást! Love! Puszi: Justin "
Jajj de aranyos!De honnan tudta ,hogy beteg vagyok? Na mindegy.






ennyi........remélem tetszik :) Írta: Dodokacsa