81.rész

...Justin térdre borul és könyörgött nekem:
-Flóra kérlek..kérlek szépen bocsájts meg!Nem bírom nélküled!-kérlelt újra könnyes szemmel.
-Justin én ezt..ezt nem..tudom megbocsájtani!-felálltam és indultam haza felé Justin  egy helyben  állt és sírt.Rossz volt így látni de nem tehettem mást.Nem tudtam megbocsájtani neki.Egyszerűen nem.Csendesen hazaballagtam majd becsörtettem a házba.Anya a konyhában várt rám.
-Szia kicsim szeretnék veled megbeszélni valamit!-mondta és maga mellé hívott.
-Mondjad!-ültem le mellé.
-Hát arról lenne szó ,hogy elköltözünk!-mondta lágy hangon.
-És hová?-kíváncsiskodtam.
-Miamiba!-mosolygott rám.
-ÁÁ de csúcs!-ugrándoztam örömömben.
-Örülök ,hogy örülsz!(hát ez is értelmes mondat lett xD)-mondta majd felment a szobájába.
-Anya?-kiáltottam utána.
-Igen kicsim?-nézett vissza rám.
-Mikor indulunk?-kérdeztem.
-Holnap délután!-mosolygott rám én meg bólogattam.
-Akkor pakoljak?-kérdeztem ismét.
-Igen!-és vissza bújta a szobájába.Én is felmentem a szobámba és nekiálltam dobozokba pakolni.Viszonylag hamar kész lettem.Holnapra hagytam a búcsúzkodást.Végülis nincs olyan sok ember akitől el kéne búcsúznom.Anna.De azért Justinnak is beköszönök ,hogy tudja tényleg nincs esélye.De nem gonoszságból.Engedtem magamnak fürdővizet és megfürödtem majd bedöltem az ágyba.Hamar elaludtam.


Reggel 8kor keltem majd összekaptam magam.Lementem enni 2 pirítóst majd mikor már nem volt olyan korán elindultam a búcsú körutamra.Anna volt a legközelebb így hozzá mentem először.Bekopogtam.Ő nyitott ajtót majd bekonferált.Neki estem a mondandómnak.A végén kaptam egy jó szoros ölelést és pár könnycseppet.Még egy ideig ott maradtam nála és megbeszéltük ,hogy majd hívom vagy ő engem.Negéz volt az elválás de muszáj volt tovább mennem mert dél volt.Vettem egy mély levegőt és elindultam Justinék háza felé.Egy pillanatra mikor odaértem megállt a szívem  de aztán mégis bekopogtam mielőtt  visszafordulhattam volna.Pattie nyitott ajtót.Elmondtam neki mért jöttem ezért mondta ,hogy menjek Justin szobájába mert ott van.Bekopogtam hozzá és kinyitotta az ajtót.
-Szia csak azért jöttem ,hogy búcsút mondjak mert elköltözünk!-mondtam neki.Egyre jobban fájt a szívem ,hogy itt kell hagynom.Nem látom többet.De tudom ,hogy ennek így kell lennie.Másképp nem tehetem túl magam rajta.Justin nem szólt semmit csak nézett ki a fejéből szomorú arckifejezéssel.
-Sajnálom,hogy így lett vége!-mondtam közben a földet néztem.
-Én is!De tudd mindig is TE leszel nekem az EGYETLEN lány a hátralévő életemben!-mondta és a szemembe nézett.
-Talán most még így gondolod de egy idővel megváltozik a véleményed!De köszönöm ,hogy voltál nekem!Te ébresztettél rá milyen is tiszta szívből szeretni valakit!Szóval köszönöm!Most viszont mennem kell!Szia!-mondtam majd kiléptem a szobából.Hallottam ,hogy valami eltörik.Tudtam ,hogy ezt a fájdalmat én okoztam neki ezért akaratom ellenére potyogni kezdtek a könnyeim.Lebaktattam a lépcsőn és elköszöntem Pattietől aki a konyhában főzőcskézett.Emlékszem mikor én is itt ebédeltem...milyen finomakat főzött.Hiányozni fog de nincs mit tenni.Hazafelé tartottam.Mikor benyitottam egy csomó dobozt és bőröndöt pillantottam meg.

Örökké emlékezni fogok rád..ezt megígérem!-suttogtam.Beszálltunk egy taxiba .Utoljára visszanéztem és könnycseppek gördültek végig az arcomon.Itt hagyom az otthonom.Azokat akiket a legjobban szerettem.De nem tehetek semmit.Tudom ,hogy így lesz a legjobb!A taxi a reptére szállított minket majd a gép felszáll velünk együtt.Hosszú volt az út ezért pár órát aludtam.Anya keltett ,hogy megjöttünk.Na lássuk hol fogok élni!-mondtam magamban.Mikor kiszálltunk tátva maradt a szám.Gyönyörű volt minden.Pálma fákkal volt tele a part.Fogtunk egy taxit és elautóztunk a házunkhoz.Az is csodaszép volt:

Pont a part szélén volt.

Mikor kiszedtünk mindent a kocsiiból bevágtattam a házba.Belülről is minden szép volt.Minden bútorunk itt volt mert anya már elhozatta a költöztetőkkel mielőtt eljöttünk.Minden be vot rendezve.Gyönyörű volt.Nem találtam rá szavakat.

Előszoba vmi ilyesmi

Konyha

Fróra szobája

Fróra szüleinek szobája

80.rész

-Flóra kérlek!Tudom hülye voltam de légyszives bocsájts meg!Többé nem fordul elő!-oda jött hozzám a könnyes szemeivel.
-Sajnálom...De nemtudom ezt neked megbocsájtanii...Nemsokára elfelejtesz és akkor lesz egy híres barátnőd.Remélem boldogok lesztek!Én ha most kilépek a házatokból nagyon kérlek ne keress többé..
Éreztem hogy megszakad a szívem hogy ezt kell neki mondanom de tudtam hogy jól cselekszem.
Elindultam az ajtó felé amikor megláttam hogy Justin sír..
-Most még talán fáj, de ez lesz a legjobb.-mondtam neki..
Odajött hozzám és elkezdte a bünbánó nézését.
-Tényleg nagyon nagyon saj- akarta mondani de én inkább adtam neki egy búcsú csókót..
-Ez az utolsó, megigérem hogy nem foglak keresni soha többé - és amilyen gyorsan csak lehet eltüntem abból a házból.
Nem akartam hazamenni ezért elmentem a közeli parkba.. Sétálgattam és láttam az öreg nénike és bácsikat hogy kéz a kézben sétálnak együtt. A gondolatok kavarogtak a fejemben. Szép idő volt ezért lefeküdtem a fübe. Néztem az eget és csak Justin jutott eszembe.. De nem tudtam neki megbocsájtani hogy megcsalt.Elvégre is ha szeretünk valakit akkor nem megyünk máshoz még ha csak részegek is vagyunk. Nemsokára már kezdett besötétedni ezért elindultam hazafelé.. Elmentem Justinék háza mellett és hallottam hogy megybent a partyzás..
-Na ez már több a soknál!!!Nemrég szakitottunk és máris bulizik a híres haverjaival..
Leültem a házuk elötti padra és néztem ki a fejemből.Éreztem hogy könycseppek folynak le az arcomról..Azután észrevettem hogy Justin jön velem szembe..Ő is nézte a házát gondolom nem tudta hogy ott bent folyik a partizás..
-Te hogy kerülsz ide?-kérdeztem gyanakvóan..
-Jöttem haza tőletek.Anyukád üzeni hogy ideje lenned hazamenned!Mindjárt 11..-szomorúan mondta...
-És máris szakitottunk és te már bulizol iis??Ez tudod nagyon fájt-
-Nemis tudtam rólla... Szerintem ma jöttek meg a haverjaim és mivel nem voltam otthon ezért elkezdtek bulizni..
És ekkor váratlan dolog történt...


Piciiii voltaam.. :D

79.rész Végleg vége?!

Különös volt. Nem nézett hülyének hogy annyira sokat voltam Hörivel...még meg is értette.xD Elmúlt 4 óra ezért haza indultam.Otthon unatkoztam így elkezdtem egy naplót írni.Elő vettem a régi szőrös  noteszem és elkezdtem írni a naplóm."2010.07.06.  Meghalt höri.Szegény.Ráadásul Jussy is hazudik.De vajon hol lehet IGAZÁBÓL?Mert biztos ,hogy nem a haverjánál.De mért hazudik nekem?Pedig mindig azt bizonygatja ,hogy szeret  de én ezt már valahogy nem  tudom elhinni.Legalább bevallaná és akkor nem kéne hazugságban élnem.Engem csupa rosszal sújt minden.Még régebben komolyan az öngyilkosság gondolata járt a fejemben de mára már nem hiszem a legjobb megoldásnak.Megpróbálom kideríteni hol lehet Jussy.Felhívom ha nem veszi fel akkor vagy ha nem mondja meg a címet ahol van biztosra veszem ,hogy hazudik.Ha megmondja a címet elmegyek oda és megnézem ott van-e.Szóval megyek kiderítem...."Megfogtam a telómat és tárcsáztam Jussyt.Nem vette fel.5 perc múlva ismét hívtam.Akkor se vette fel.Úgy döntöttem el megyek Pattiehez megkérdezni hogy hol van Jussy.Felkaptam a cuccaim és útnak indultam.Nem messze laktak tőlünk úgyhogy 5 per alatt ott voltam.Mikor bekopogtam Pattie nyitott ajtót.
-Szia!Mit szeretnél?-kérdezte még mindig az ajtóba állva.
-Csak annyit ,hogy Justin hol van?Melyik haverjánál?-kérdeztem.
-Valami Jessicával....-mondta szem forgatva.
-Ooohhh...ahogy gondoltam!mondtam lehajtott fejjel.
-Azt mondta ,hogy ma jön haza!Akkor majd megbeszélhetitek a gondjaitokat!-simogatta meg a hátam.
-Rendben köszönöm!-és elhagytam az ajtót.Már csak pár lépés választott el a házunktól mikor előttem termett Justin.
-Hello baby!-megakart csókolni de elhajoltam.
-Justin hol voltál?-kérdeztem.Éreztem rajta a piaszagot.
-A haveromnál de már mondtam...-és ismét megakart csókolni de ismét nem hagytam.
-Justin tudom ,hogy egy csajnál voltál!-mondtam és egy dühös pillantás vetettem rá.-És ahogy érzem piáltál is!
-Jól jól van baby!Elmondom az igazat...-kezdte a mondokáját amit egy idő után megszakítottam.-...szóval Jessicánál voltam és kicsit piáltunk...
-Kicsit?! Justin te bűzlesz a piától!Már azt se csodálnám ha az a dolog is megtörtént volna...-szóltam közbe.Ő lesütötte a szemét.
-Hát...igazából...-nézte a földet.Szóval megtörtént!Megtörtént amitől féltem.Ott hagytam Justint az utcán.Gyorsan haza rohantam.Bevágtam az ajtókat.Anya  is feljött  a zajra.
-Mi a baj?-kérdezte belépve a szobámba.
-Semmi!-könnycseppek folytak a szememből de azok abban a pillanatban  felszívódtak a dühtől égő arcomon.
-Oké!-ment ki az ajrómon.Egyszer csak  kitört belőlem az eszeveszett sírás.Csöngettek.Én nem mentem le így anya nyitotta ki.Abban a pillanatban trappolást hallottam a lépcsőn.
-Elmentem!-kiabált fel anya de Justin berontott a szobámba.Lent ajtó csattanás hallottam.
-Menj el!-kiabáltam Justinnak.
-Nem míg meg nem bocsájtasz!-csukta be maga mögött az ajtót.
-Akkor soha nem fogsz el menni?!-néztem rá miközben a kezem babráltam.
-Nem bocsájtasz meg?-nézett rám olyan....olyan semmilyen arckifejezéssel.
-NEM!JUSTIN EZT NEM LEHET MEGBOCSÁJTANI!-üvöltöttem neki.-ÉS MOST MENJ EL!
-Nem fogok!-ült le az egyik babzsákomba.Csak úgy áradt belőle a piaszag.Egyszer csak kiszaladt a fürdőbe.Gondolom a sok piától kihányja a belét is.Kellett neki piálnia.Visszajött elég  kábult állapotban.Visszaült a babzsákba és 5 perc múlva bealudt.Na de jó! Hívom Pettiet  ,hogy vigye el.Elmondtam neki ,hogy berugott erre nagyon felkapta a vizet és azt mondta ,hogy miny itt lesz.5 percbe se telt mire ideért.Csak úgy berontott a szobába ő is és kihurcolta a zajra felkelt fiát.Rögtön mentek csak az ordibálásokat hallottam az utcából.Jó nagy bünti lesz anyuci kicsi fiának.Ki kellett szellőztetnem mert oyan büdös volt.A friss levegő jót tett mert elaludtam.Az álmom Justinról és Jessicáról szólt.Megjelentek előttem ahogy ott "azt" csinálták.Szörnyű volt látni csak egy baj van ,hogy ez IGAZ.Érzetem ,hogy még mindig szeretem Justint de nem tudok megbocsájtani neki.

Reggelre elhatároztam ,hogy elmegyek Justinékhoz és megmondom neki is.Nem akartam túl korán menni mert Justin még biztos alszik így lementem reggelizni majd TV-zni.Kb. 11 lehetett mikor elindultam.Bekopogtam és Pattie nyitott ajtót.Elmondtam neki mit akarok Justinnal közölni így betessékelt.Felmentem Justin szobájához.Erőt vettem és benyitottam.
 -Hello!Csak annyit akarok mondani ,hogy még mindig szeretlek de...-Justin tágra nyílt szemekkel figyelt én pedig egy nagy levegőt vettem és folytattam.-...nem hiszem ,hogy megtudnék bocsájtani!
-Flóra kérlek!Tudom hülye voltam de légyszives bocsájts meg!Többé nem fordul elő!-oda jött hozzám a könnyes szemeivel.
-Sajnálom...


ennyi Dodokacsa vótam :D

78.rész..: Höri

+++++++++++++Semleges szemszög.++++++++++++++++++++

Felmentünk a szobába és ottvolt egy róka.. Kis vörös bundjában volt.. Csoda hogy feltudott mászni a szobámba.Olvastam hogy kitűnően tudnak fára mászni.. . Észrevettük hogy megsérült..
-Justiin!Nézd!!Vérzik. Vigyük be az állatorvoshoz!Hozok valamit amibe metakarjuk..
Betettük Justinnak a kocsijába és hajtottunk az orvoshoz..
-Figyu Flóri! Lehet hogy veszélyes ránk nézve ez  az állat.. Nem gondolod hogy kiké raknunk ide az út mentére??-kérdezte Justin..
-Te meg vagy huzatvaa?Egy végtelen állatott ide ki tudnál tenni?
Nemmondott semmit Justin csak cammogot..Mintha félne valamitől.Csak nem a rókáktól?
ÁÁh, dehogyis. Megérkeztünk  az állatorvoshoz..
-Én inkább itt maradok..-Mondta Justin..
-Ha akarod.. Szia..

Bent elakarták altatni a rókát.. Kértem még pár napot az orvostól hogy elbúcsozzak tőlle.. Nagyon a szívembe nőtt ez az állat.. Nap mint nap bejártam Hörihez.. Igy neveztem el..
Justin egyre jobban furcsálta hogy miket teszek..Nemértette meg hogy én szeretem Höri-t..Végülis eljött az a nap amikor elaltatták.. A szívem majd meghasadt amikor beszúrták a testébe a tűt.. Miután kihűlt a teste melege ott ültem mellette pár percig.. Csak sírtam.. Nagyon közel kerültem Hörihez, mintha a testvérem lett volna.. Úgy éreztem hogy most vége a világnak. Elvették tőlem és elvitték..
Ballagtam hazafele az úton, mivel Justin elutazott párnapra állítólag a közelben van az egyik haverja. Pedig tudtam hogy hazudott nekem.. Én megéreztem amikor nem mond igazat.
Út közbe eleredt az eső.. Leültem a legközelebbi padra és csak sirtam.. Odajött mellém egy idős hölgy és mesélni kezdett az állatok érzéseiről.. Nagyon furcsán ejtette ki a szavakat a száján.
Elkezdtünk beszélgetni, elmeséltem neki hogy mi történt velem az egyik napon. Annyira megbíztam a néniben hogy nem vettem észre hogy már szinte az egész életemet elcsacsogtam neki..
Különös volt. Nem nézett hülyének hogy annyira sokat voltam Hörivel..

Ennyíí.. Majd folytatoom!! És komiiikat..xD

77.Rész.A stúdióban...

Justin szemszöge : 

Nem hiszem el!!Most mikor végre újra együtt vagyunk Flórával elkel mennem felvenni a számot.
A stúdióhoz érve beparkoltam a parkolóba,és elindultam a hatalmas épület felé.Mikor beértem Usher egyből letámadott.
-Justin!!Te meg hol a francban voltál ennyi ideig??-kezdett el ordibálni velem.
-Neked is szia.1-Ne ordibálj velem!!.2-Haver,a csajomat hagytam ott ez miatt a dal miatt!!-kiabáltam vissza neki.
-Jól van na!!De kezdjünk bele!!-higgadt  le,és nekifogtunk.Kb. már vagy 1órája próbáltuk felvenni a dalt sikertelenül,mikor nyílt az ajtó és rég nem látott haverjaimat a Jonas tesók léptek be a terembe.
-Ohh...Bocsi,nem akartunk  zavarni!!Mi már itt sem va...-de közbe vágtam.
-Sziasztok!!Nem zavartok!!-mentem oda hozzájuk és fogtunk kezet.
-De mi tényleg nem akarunk zavarni!!-kezdett bele Kevin.Hát igen...őt így ismertük meg.
-De tényleg nem zavartok!!-mondtam.
-Srácok!!Mivel ennyire jóban vagytok,nincs kedvetek közösen írni egy dalt és felénekelni??-lépett mellénk Usher.Nekem tetszett az ötlet,de elvégre ez nem csak rólam szól, hogy nekem tetszik vagy nem.
-Felőlem oké!!-mondtam ki merő egyszerűséggel.
-Nekünk is tetszik az ötlet!!-mondta a három Jonas.
-Akkor fogjunk is hozzá!!-adta ki a parancsot Usher.Nem sokkal később már a feléneklésnél jártunk.Az újságok úgy állítanak be miket mintha ellenségek lennénk,de a valóságban nem!!Nagyon is jóban vagyunk!!Ebben a felvételben miden benne volt amit érzünk.A  barátságunkat fejezte ki ez az egész.Őszintén egyszer én is elszeretném olyan sokra vinni mint ők.Mindenért megküzdöttek és ők maguk jutottak odáig ahol most vannak.A szám Pop&Rock és a végeredményt hallva nagyon tetszett.
-Hát srácok gratulálok!!De nekem most mennem kell!!Sziasztok!!-dicsért meg minket Usher,de mielőtt bármit mondhattunk volna már el is viharzott.
Már a parkoló felé mentünk a fiukkal és tök jól elbeszélgettünk.Megbeszéltük hogy este elmegyünk valamerre.Gondoltam majd Flóra,Berni,Viky és még Anett is eljönne velünk ha van kedvük,de azért megkérdeztem.
-Srácok!!Nem baj ha a barátnőm és a baráti is jönnének??-kérdeztem tőlük.
-Dehogy baj!!De remélem lányok,és szépek!!-kacsintott Joe.Hát igen ő ilyen.Nem is tudom hová fér ez a nagy Ego-ja.(xD)
-Istenem Joe!!Inkább mennyünk!!Szia Justin.-köszönt el Nick.
-Jól  van  na!!Megyek már!!Szia Juss!!-mondta Joe.Kevin is elköszönt és elindultak.Én először felhívtam Flórát.Megbeszéltük hogy visszamegyek hozzájuk.
Beengedett a házba,onnan pedig felvezetett a szobájába...

Remélem tetszett a rész!!Tudom hogy régen írtam nektek!!Sajnálom,de lefoglalt a tanulás teljes mértékben!!De ígérem ezentúl próbálok én is több részt írni nektek!!
Sok kommentárt!!!:D
Írta : KicsiCsajszy.=L

76.rész

Csak úgy sikítozott.Mi halkan elosontunk és ott röhögtünk.Mondtam ,hogy nem lehet vele unatkozni.Még elhülyültünk sokáig majd bementünk a plázába.Bementünk elég sok üzletbe.Végül választottam egy lila és egy rózsaszín converse cipőt,2 toppot,és egy csini pulcsit.Berni vett egy kék converse cipőt és egy lila rucit.Majd bementünk a bizsu boltba és vettünk  sok bizsut.Indultunk haza felé a kis bevásárlásunkról.Tudom kit fogok hívni ha unatkozok.
-Köszi ,hogy eljöttél velem!-öleltem meg a házam előtt.
-Máskor is!-mosolygott majd elment.Én vártam Jussy hívását.Mostmár tudom meddig tart egy dal fölvétele.SOKÁIG! Ott fetrengtem az ágyamban és unalmamban elaludtam xD.Jussy hívására ébredtem.
-Haló?-szóltam bele még félálomba.-Nem kérek csirke szárnyat!
-Mi van?-röhögött bele Juss.
-MONDOM NEM KÉREK CSIRKE SZÁRNYAT!-üvöltöttem bele a telefonba.Csak most ébredtem fel igazán.
-Bocs csak most keltem fel!-mondtam még mindig kicsit álmos hangon.Jussy csak röhögött a telefonba.
-O..o..ok..oké!-röhögött.-Akkor megyek hozzátok!
-Oké!Várlak!Szia!-raktam le a telefont.Vártam míg megjön.Pár perc múlva meg is jött.Felvezettem a szobámba és...


Bocsi de ez irtó rövid de most nem tudok koncentrálni...am Dodokacsa voltam.

75.rész Unatkozás

Elzártam a vizet és felfutottam a szobámba.Jussy is jött utánam.Leültünk az ágyra és pár percig síri csönd volt de aztán....megszólalt Jussy telefonja.
-Haló?...Nem!...Nem akarok...de nem érek rá...oké!-mondta Jussy a telefonba majd letette.
-Ki volt az?-kérdeztem.
-Usher volt!Azt mondta ,hogy fel kell venni egy új dalt!-mondta kedvetlenül.
-De hát ez jó!-vigyorogtam.
-De én inkább veled akarok lenni!-mondta.
-Majd ha fölvetted akkor eljössz megint!Oké?-mosolyogtam rá.
-Oké!-megcsókolt és már ment is.Unatkoztam.Mint mindig. Van egy ötletem.Felhívom Bernit ,hogy jöjjön át.Vele úgyse lehet unatkozni.Jajj de jó igent mondott.Elkezdtem ugrándozni a szobámba.Felugrottam az ágyra maja a székre és szinte minden bútorra.Egy negyed óra múlva meg jött Berni.Felvetette azt az ötletet ,hogy menjünk el a plázába.Jó ötletnek tartottam így elindultunk.Útközben támadt egy ötletem.
-Te Berni,mi lenne ha....-nem bírtam kimondani a röhögéstől.
-Ha?
-Ha...tudok egy jó bulit!Csak kell hozzá még valami...gyere!-megfogtam a kezét és behúztam egy erdő féleségbe.Ott megtaláltam azt amit kerestem.Egy festékes dobozt.Kiskoromban is mindig itt találtam minden félét.
-Szóval azt fogjuk csinálni ,hogy elmegyünk az egyik gyerekhez az osztályból és ráöntjük!Egyszer már csináltam ilyet!--És tudod is ki lesz az áldozat!-néztem rá egy fura vigyorral az arcomon.
-Fanni!-röhögött.Fannit csak a "szolgái" bírják sőt csak a pénzért vannak vele.Igazából senki se szereti.Elfutottunk Faanniék házához.Fellógattam a festéket.És becsöngettem.Tudtam ,hogy csak egyedül van otthon így könnyü volt.Fekete festék volt.Mikor kilépett az ajtón az egész festék a fején landolt.Csak úgy sikítozott.Mi halkan elosontunk és ott röhögtünk.Mondtam ,hogy nem lehet vele unatkozni.




Dodokacsa

74.rész

-Na ,hallottam ,hogy megint összejöttetek Justinnal!Igaz?-mosolygott kedvesen.
-Igen és örülök neki!-mosolyogtam vissza.Elértünk a házunkhoz de....anya autója nem volt ott.Pedig már itthon kéne lennie.
-Szia!-öletem meg és bementem a házba.Találtam egy levelet.
"Szia Flóra! Ma nem leszek itthon! Legyél jó! Puszil: Anya."
Na de jó....Mit csináljak?Justin :) Fel is hívom. Megkérdeztem ,hogy áttud-e jönni a válasz igen.Yupiii xD Azt mondta ,hogy jön pár perc múlva.Addig csináltam pár szendvicset és narancs lét.Pár perc múlva csöngettek.Justin volt az.
-Szia!-köszöntem  neki majd behúztam a házba.
-Mit csináljunk?-mosolyogtam rá.
-Nem tudom!-mosolygott vissza amit én egy röhögéssel viszonoztam.
-Most mi van?-kérdeztem. Én megráztam a fejem ezzel egy "semmit" jelezve de még mindig röhögött.
-Akkor kérsz inni?-kérdeztem még mindig kacagva.Ő bólogatott.Kimentem a konyhába és hoztam a narancs levet.Amint megláttam  ,hogy megint mosolyog  jobban elkezdtem röhögni és elejtettem a poharat.
-Ho..ho..hozok másikat!-röhögtem ő erre  furán nézett de nem érdekelt.Kimentem ismét a konyhába és hoztam még egyet.Most szerencsére nem ejtettem el.Mikor megitta rám mosolygott.
-Köszönöm!-mondta mosolyogva.Mért kell mindig?Ismét röhögtem de most nem annyira nehogy hülyének nézzen.
-Menj fel a szobámba és megyek én is!-kiabáltam neki a konyhából.Hallottam a lépteit magam mögött.Hátulról átkarolt és megcsókolt.
-Hallod?-kérdeztem tőle miközben mosogattam.
-Nem hagylak itt!-suttogott a fülembe.Elzártam a vizet és felfutottam a szobámba.Jussy is jött utánam.Leültünk az ágyra és pár percig síri csönd volt de aztán....


Dodokacsa

73.rész

Tudod nagyon magam alatt voltam mikor szakítottunk...hogy itt kellett hagynom téged...-mondta el a történetet.Szóval szeret.:)Erre egy csókkal válaszoltam.De eszembe jutott valami....illetve valaki...Berni.Olyan rondán beszéltem vele.Bocsánatot kell kérnem tőle hiszen ő nem tett semmi rosszat.
-Bocsi Juss de most mennem kell!-megcsókoltam majd futottam Berniék felé.Megérkeztem a szép nagy kertesházuk elé.Becsöngettem és Berni nyitott ajtót.
-Szia én csak bocsánatot akarok kérni amiért olyan bunkó voltam!-a szemem a földre szegeztem.
-Semmi baj!-és megölelt.
-Akkor barátok maradunk?-kérdeztem.
-Nem!-válaszolta amire egy rémült nézéssel feleltem.
-Ugye tudod ,hogy örökre barátok maradunk?-mosolyodott el.Meglöktem és egy "ezt mért kellett" nézéssel néztem rá de aztán egy nagyot nevettünk az egészen.
-Bejössz?Itt van Viky és Anett is!-kérdezte mikor megjelentek a csajok is.
-Szijasztok!-köszöntem nekiik amit egy öleléssel viszonoztak.
-Oké!Csak még fel kell hívnom valakit!-és előkaptam a mobilom és fölhívtam Jussyt ,hogy ma nem érek rá majd bementem a házba.Egy szép tág ház fogadott.A falon sok kép lógott.A falak halvány sárgák voltak.Egy plazma tv a halvány rózsaszín kanapé előtt.Mikor megfordultam láttam a piros bútorokkal teli konyhát és mellette a hálókba vezető lépcső ami bükkfából  volt.Berniéket a szobájába találtam meg.A falak lilák voltak és elég sok poszter volt rajta.Beültem a csajok mellé és eldumáltuk az időt.Nagyon jól mulattam de 6kor el kellett indulnom.Anett és Viky társaságában mentem haza.Anettől már elbúcsúztunk mert  őhozzá hamarabb oda értünk.Viky témát váltott.
-Na ,hallottam ,hogy megint összejöttetek Justinnal!Igaz?-mosolygott kedvesen.
-Igen és örülök neki!-mosolyogtam vissza.Elértünk a házunkhoz de....


Dodokacsa

72.rész Berni...csók...megbocsájtás

És ez így is van.Oda értem a hotelhoz és bekopogtam.De nem azt láttam amire számítottan......Justin egy lánnyal.És nem akármit csináltak.CSÓKOLÓZTAK.Mikor végre leszakadtak egymásról megláttam ki az a csaj.Berni?! Az egyik legjobb barátnőm így hátba támad?Csak tátott szájjal álltam és bámultam őket.Berni ide pillantott.
-Flóra ez...-kezdett volna a magyarázkodásba de nem hagytam.
-Tudom ez nem az aminek látszik....pedig az!Azt hittem barátok vagyunk...de úgy látszik téveedtem!Sorra vesztek el mindenkit.Justint téged....most kit fogok elveszíteni?
Mind a ketten sajnálkozó tekintettel álltak ott.Én éppen indulni készültem mikor Berni utánam szólt:
-Várj én is jövök!
Visszafordultam de pont akkor csókolták meg egymást.Nem bírtam ki sírás nélkül.Inkább beszálltam a liftbe és ott hagytam Bernit.Gyorsan haza siettem.Bevágodtam az ágyba  és ott sírtam tovább mikor megcsörrent a telefonom.
-Haló?
-Szia  Flóra Justin vagyok!-itt azonnal kinyomtam de ismét hívott.Inkább kikapcsoltam a telefonom.20 perc múlva csöngettek.Kimentem kinyitni mert anya nem volt itthon.Justin állt előttem.Rá akartam csukni az ajtót de kitette a lábát.
-Mi van?-kérdeztem unottan de mégis majdnem sírtam.
-Kérlek járjunk megint!-kérlelt.Ezt ,hogy képzeli?Fél órája még   Bernit csókolta most meg újra járni akar?Ki látott már ilyet?
-Mi van Bernivel?Nem vele jársz?-kérdeztem.
-Nem  járunk!-hülyének néz?Akkor mért csókolóztak?
-Akkor mért csókoltad meg?
-Hát...-megint közbe vágtam.
-Mind1!Nem vagyok kiváncsi!Szia!-csuktam be az ajtót.De nem engedte.Elkezdett dübörögni az ajtón.
-Ha nem hagysz békén hívom a rendőrséget!-fenyegettem meg.
-Kérlek engedj be!!-hagyta abba a dübörgést.
-Nem!-rohantam fel a szobámba.Gondolom hallotta ,hogy kopogok a lécsőn és ezért jött az erkélyem alá pont mikor kimentem.
-Nem tudsz békén hagyni?-tettem fel a kérdést.
-Jó ha akarod elmegyek!De azt tudnod kell ,hogy szeretlek!-kiáltotta fel és már ment is.
-Várj!-leszaladtam hozzá és megöleltem.-Én is!De...
Bernire gondoltam.
-Mért is csókoltad meg Bernit?-kérdeztem mikor elengedtem.
-Szóval az úgy volt ,hogy Bernivel jártam mert szükségem volt egy lány közelségére és ő is szabad volt így jártunk!Tudod nagyon magam alatt voltam mikor szakítottunk...hogy itt kellett hagynom téged...-mondta el a történetet.Szóval szeret.:)Erre egy csókkal válaszoltam.De eszembe jutott valami....




Dodokacsa

71.rész a Buli

Hát elmentem a fő szervezőhöz és megmondtam h énis mennék.. Holnap este lesz ..Márcsak anyutól kell elkéredzkednem ...
De ez könnyen ment.. Látta rajtam hogy most újra élek...Eljött a buli napja.Felvettem egy lila egyberucit és egy lila magassarkút.Egy nagy karika fülbevalót.Készen is álltam.Anna is jött.Hétkor itt volt nálunk.Együtt indultunk el.Mikor megérkeztünk elég nyugis volt minden.De fél óra múlva ez már nem ez volt a helyzet.Pont akkor jelent meg JJustin.Ő meg mit keres itt.Senki nem hívta.De kiszúrt.Oda jött hozzám.
.Hello!-köszönt.
-Csá!-és tovább álltam.De jött utánam.
-Muszáj követned?-fordultam meg.Ő bólintott.
-Nincs rád szükségem!Én teljes szívemből szerettelek!De most már túlléptem rajtad!-elkezdetem vedelni a sört.-Teljesen új ember lettem!
-Héhéhé te még nem ihatsz alkoholt!-fogta meg a poharat.
-Nem te fogod megmondani mit iszok!NEM PARANCSOLHATSZ NEKEM!-kiabáltam vele.
-Nem hagyom!-mondta nyugodt hangon.Engem nem érdekel.
-HAGYJ BÉKÉN!-mondtam részegen.
-Nem ,nem hagyom ,hogy kárt tegyél magadban!-emelte fel a hangját.
-HAGYJ BÉKÉN!-üvöltöttem megint.
-Gyere haza viszlek!-fogta meg a kezem de elkaptam.
-Én nem megyek veled sehová!-jelentettem ki.
-De!Igenis velem jössz!MOST!
-Neeeeeem!Nem érted meg?Én utállak!Azt hittem ,hogy szeretsz!De tévedtem!Te csak úgy itt hagytál!UTÁLLAK!-mondtam neki.
-Gyere velem!Légyszi.Meglátod jobb lesz!--mondta halkan amit én nem nagyon értettem mert szédültem és nagyon fájt a fejem.Elkezdtem Justin felé de nem volt erőm eldöltem.Juss elkapott.Arra  ébredtem ,hogy a saját ágyamban fekszem.Egy üzenetet találtam magam mellett."Mondtam,hogy jobb lesz!"Ez állt a levélben.Szóval ő hozott haza.Remélem anya nem látott.Akkor nagyon ki...és berontott a szobámba.
-Hogy képzeted ,hogy 16 évesen leiszod magad?Hogy?-kérdezte dühösen.Én inkább vissza csuktam a szemem.
-Szerencséd ,hogy Justin is ott volt!Ha nem lett volna ott akkor nem tudom mi lenne...Szóval ma elmész hozzá és szépen megköszönöd!-parancsolt rám.
-Nem,nem fogok ahhoz a ......-mondtam és felültem az ágyon.
-Pedig azt fogod csinálni!-ment ki az ajtón.Hát ezt nem hiszem el.Én nem akarok oda menni.Sőt azt sem tudom hol van most.De ekkor anya kiabált fel.
-Ja és Justin a Desperado hotelben van a körút  mellett!
Ez nem lehet igaz!Akkor muszáj vagyok elmenni.Összekaptam magam és lementem reggelizni.Gofri volt.Imádom.Mikor végeztem elindultam Jusshoz.Utálom ,hogy ezt kell tennem.De még érzek valamit iránta.A szívem legmélyén.Vagy nem is a mélyén?Nem, az egész szívem oda van érte.Nem baj ,hogy szakított velem én még mindig szeretem.Ha ő már nem szeret attól én még szerethetem.És ez így is van.Oda értem a hotelhoz és bekopogtam.De nem azt láttam amire számítottan......




Dodokacsa

70. rész: Új élet

"Ismét szingli vagyok!A barátnőm és én szakítottunk. A kapcsolatunk kihűlt így azt találtuk jobbna ha elfelejtjük egymást ÖRÖKRE." És még hazudik is. Mikor már majdnem haza értem láttam a riportereket a házunk elött.. Anyut kérdezgették... 
Ajj..Még ezis..Csörgött Ani.. Őt nagyon rég óta ismerem de már nem szoktam annyit lenni  vele mióta megismertem Justint. Hát. Igen..Mostmár sokkal többet lehetek a barátaimmal mert elhagyott életem szerelme... 
"Nem !! Tovább kell lépned!!" Mondogattam magamban.. 
-Szia Ani!
-Sziia Flóri, hogy vagy?
-Szóval már teis tudod..
-Hát, szerintem már az egész világ tudja.. 
-Figyu, most haza kell mennem , megszállták a riporterek a házunkat.Majd valamikor felhívlak.Szia
Leis tettem, nem vártam meg még visszaköszön..
Amire odaértem az anyuhoz, már szinte alig láttam, annyit fotóztak.
-Anya.. Nemmehetnénk be?
-De kislányom .. Azthiszem valamit megkell beszélnünk..
Bent megbeszéltünk mindent anyuval.. 
Felmentem a szobámba és már nem volt erőm beszélgetni senkivel.. Kinyomtam a telefonon és lefeküdtem.Eszembe jutottak azok a pillanatok amiket Justinnal töltöttem.. De tudom hogy erős vagyok és sikerül elfelejtenem /valahogy/..
Napok teltek el .. Szerencsére őszi szünet volt és nem kellett suliba mennem.. Anyu tudja hogy ilyenkor nemszeretek senkivel beszélni ezért nem is beszéltünk.Míg az egyik napon arra ébredtem hogy teljesen új ember vagyok. Olyan aki erős és holmi fellángolás nem bénítja meg.. Erőt vettem magamon és elmentem a barátaimhoz.. Mivel szünet van az osztályba egy hatalmas partit szerveznek a fiík. Hát elmentem a fő szervezőhöz és megmondtam h énis mennék.. Holnap este lesz ..Márcsak anyutól kell elkéredzkednem ...
De ez könnyen ment.. Látta rajtam hogy most újra élek..


Ennyííí. :D Pici voltam. :D

69.rész A döntés

Pár perc múlva megjelent mögöttem.Hallottam a lépteit.Megfordultam.Ott állt előttem.Hogy megváltozott 2 hónap alatt.Nem mertem  a szemébe nézni.Féltem.Féltem ,hogy elveszítem.
-Döntöttem!-a hangja nem tükrözött semmit.Én a földet bámultam.Mikor kinyitotta a száját.....
-Tudom ,hogy ez nem fog jól esni de...-közbe vágtam.
-Szóval szakítani akarsz...csak mert szeretlek???-ő a földet bámulta.Potyogtak a könnyeim.5 percig bámulta földet utána felnézett.Én leültem a padra mert már nem tudtam állni a lábaimon.Oda ült mellém.
-Holnap megyek vissza Atlantába.Csak azért jöttem vissza ,hogy  ezt elmondjam....-mondta és rám nézett.
-Ha sms-ben írtad volna meg az nem fájt volna ennyire!
-Sajnálom!Szia.-köszönt el.
-Pont mint az álomban...-mondtam és erre megfordult.
-Milyen álom?-kérdezett.
-Az álom ami most a valóság!Te elmész és azt akarod ,hogy örökre felejtselek el... -mondtam el neki.Nem szólt semmit csak elment.Örökre itt hagyott.És a szívem egy darabját magával vitte.Akármilyen nehéz is lesz el kell felejtenem.De ez nem megy pár perc alatt.Csörög a telefonom.Reméltem ,hogy Justin az.
-Haló?-szóltam bele.
-Szia Ryan vagyok!-rögtön kinyomtam a telefont de újra csörgött.
-Mi van?-kérdeztem.
-Csak hallottam Justintól ,hogy szakítottatok és csak annyit akarok mondani ,hogy sajnálom pedig szép pár voltatok...-minek kell Justint föl hozni?Nehezebb lesz az elfelejtés mint gondoltam.Leraktam a telefont és indultam haza.Mikor végig mentem az utcán  megláttam a kirakatban egy tévét amin épp a Tini hírek( xD) című műsor ment.
"A híres tini sztár Justin Bieber szakított barátnőjével.Ezt ő maga mondta el a díjátadón.Szóval lányok figyelem Justin újra szingli!Itt a díjátadóról egy felvétel."Lejátszottak egy felvételt amin Juss azt mondta:
"Ismét szingli vagyok!A barátnőm és én szakítottunk.A kapcsolatunk kihűlt így azt találtuk jobbnak ha elfeleltjük egymást ÖRÖKRE." És még hazudik is.Mikor már majdnem haza értem......




Dodokacsa

68.rész álmatlan éjszakák

Erre már nem válaszolt.Nem tudtam ezt mire véljem.Már épp lefeküdni készültem mikor....jött egy sms-em.Justintól.

"Adj időt!Nem tudom még.A turné végére megmondom!Ha most döntenék nem esne jól neked!" 

Szóval szakítani akar.Csak mert szeretem?Ezért kell szakítani???Most nem írtam vissza.Lefeküdtem.De álmatlan éjszakám volt.Rémálmok gyötörtek.Az egyik álmomban Justin elhagyott és belehaltam.Minden napom így telt.Rémálmok tömkelege sújtott.Mind Jussal kapcsolatban.Hogy tudtam bele szeretni ennyire??? 2 hónapig minden nap ez a mondat járt az eszembe.

Mikor el jött "az" a nap.Justin döntése.Volt bennem félelem.Mi lesz ha tényleg szakít?Jött egy sms-em Justintól."Gyere a parkba most!"Felkaptam minden cuccom és elballagtam a parkba.Ha még nem említettem volna már haza értünk Indiából.Leültem a parkba egy padra és vártam Jusst.Pár perc múlva megjelent mögöttem.Hallottam a lépteit.Megfordultam.Ott állt előttem.Hogy megváltozott 2 hónap alatt.Nem mertem  a szemébe nézni.Féltem.Féltem ,hogy elveszítem.
-Döntöttem!-a hangja nem tükrözött semmit.Én a földet bámultam.Mikor kinyitotta a száját.....




Dodokacsa

67.rész csak mond

"Kérlek...gyere vissza" Vártam a válaszát amit 5 perc múlva meg is kaptam.
"Sajnálom...de nem!" Nem lehet igaz. Miért? Csak mert elakartam menni? Ismét csörgött a telefonom az sms-ben....nem éppen jó hír állt.Justin írta.
"Tényleg sajnálom de akkor nem szeretném ha eljönnél a turnéra!Bár úgyse engedtek el úgyhogy anyukád megkönnyítette a dolgom!" Hogy mért minden rossz velem történik?Nem tudom.Egyszerűen nem értem.És ez mind anya miatt MEGINT.Legszívesebben kirohannék a világból.Semmi értelme az életnek ha nincs mellettem az akit igazán szeretek.Vissza kell írnom neki.
"Mond te még szeretsz engem?És ezt komolyan kérdezem!Mert ha nem akkor..." Nem tudtam továbbb írni mert nem volt erőm hozzá.Ott nyomban elküldtem és vártam a válaszát amit meg is kaptam."Akkor? Amúgy nem tudom,igazán nem tudom!Egyszer érzem ,hogy nem tudok nélküled élni máskor pedig...áhh hagyjuk bonyolult!" Nem ezt a választ vártam.Szóval ezt vehetem egy nem-nek is.Pedig én hittem a szerelmünknek.Azt hittem ,hogy ez egy életig tartó szerelem lesz de úgy látszik tévedtem.Elég nagyot.Mint mikor  10 éves voltam.Azt hittem ,hogy  jó hangom van és jelentkeztem a suliban a tehetség kutatóra.Vesztettem.Akkor vigasztalhatatlan voltam.Pedig az nem is volt egy olyan nagy dolog.Inkább válaszoltam az sms-re."Akkor...nincs értelme téged siratni.Akkor elfelejtelek téged.Akkor nem kellesz nekem.Csak mond ,hogy nem szeretsz és örökre eltűnök az életedből!Csak mond!De egyet tudj meg én még mindig szerelek és a szívem egyik darabja örökre nálad marad!" Erre már nem válaszolt.Nem tudtam ezt mire véljem.Már épp lefeküdni készültem mikor....


Dodokacsa 

66.rész Csalódtam benned

A terv: hajnalban kiviszem a bőröndöt és elindulok Jussékhoz.De neki nem szólok ,hogy nem engedtek el így megszöktem.Ez lenne a terv.Így minden rendben lesz.Remélem.Le fekszek ,hogy holnap fel tudjak kelni korán.Reggel arra keltem ,hogy.....anya pakolja a ruháimat kifelé.
-Te meg mit csinálsz?-kérdeztem álmosan.De nem válaszolt csak pakolt tovább.Felálltam az ágyról oda mentem.
-Kérdem mit csinálsz?-emeltem fel a hangom.
-Amint látod pakolok!És nem tudom ,hogy képzelted hogy csak úgy elmész?-pakolt tovább.De leállítottam.Akkor felnézett.
-El akarok menni!-mondtam.
-Nem!-és kiment a szobámból.A fejem fejem vörös volt az idegtől.Hogy lehet ilyen?Leültem az ágyra.Csöngettek.Anya nyitotta ki.
-Flóraaaa!-üvöltött föl nekem.Lerohantam és Justin állt ott.Karba tette a kezét és dühösen nézett rám.
-Hogy gondoltad ,hogy majd engedély nélkül eljössz???-vont kérdőre.Anya az ajtó felé mutatott és el is ment.Egyedül maradtunk a házba.
-Azt hittem azt akarod ,hogy veled menjek...vagy rosszul hittem?-kérdeztem.
-Igen azt akartam de  az anyukád beleegyezésével!Most csalódtam benned...-hajtotta le a fejét.Én totál kikapcsoltam.Ez a szó járt a fejembe: csalódtam...csalódtam...csalódtam...én még soha nem okoztam senkinek csalódást.Főleg nem Justinnak.Ez  nagyon szíven szúrt.Elkezdtek folyni a könnyeim.Nem is figyelt rám csak kilépett az ajtón.Mintha ott se lennék.Az is megfordult a fejembe ,hogy már nem is szeret.Pont mint az álomba.De azt nem élném túl.Az álomban is szörnyű volt de a valóságba...Nem akarom elveszíteni.Írtam egy sms-t Jussnak.
"Kérlek...gyere vissza" Vártam a válaszát amit 5 perc múlva meg is kaptam.
"Sajnálom...de nem!" Nem lehet igaz. Miért? Csak mert elakartam menni? Ismét csörgött a telefonom az sms-ben....


Dodokacsa

65.rész terv

-Anya!-jelentettem ki.-Mennem kell!
Justin még mindig fogta a kezem és boci szemekkel nézett.Én is viszonoztam a nézést.
-Justin,mennem kell!-húztam ki a kezem a kezei közül.De ekkor....újra megfogta.
-Nem mehetsz el!-mondta.
-De muszáj!Meg kell beszélnem anyával ezt a turnés dolgot!-engedtem egy halvány mosolyt.Végre elengedte a kezemet és kiléptem az ajtón és hazabaktattam.Anya a konyhában főzött.
-Anya,szeretnék elmenni Justin turnéjára!-jelentettem ki.Reménykedtem egy válaszba de nem azt kaptam.
-Nem!Nem hiszed ,hogy csak úgy elengedlek?Ha ezt hiszed akkor rosszul hiszed!-papolt nekem minden féléről de engem nem érdekelt inkább ballagtam fel a szobámba.Felhívtam Jusst és azt mondta ,hogy holnap indulnánk. Szóval össze kéne pakolnom még ma ha akarok menni.Elővettem a nagy lila bőröndömet és elkezdtem pakolni a ruhákat.Mikor kész voltam betoltam az ágy alá ,hogy anya ne vegyen észre semmit.A terv: hajnalban kiviszem a bőröndöt és elindulok Jussékhoz.De neki nem szólok ,hogy nem engedtek el így megszöktem.Ez lenne a terv.Így minden rendben lesz.Remélem.Le fekszek ,hogy holnap fel tudjak kelni korán.Reggel arra keltem ,hogy.....

64.rész Álom....valóság

-Szeretlek!-mondtam és egy könnycsepp gördült végig az arcomon.
-Én is!
-Akkor mért kell elhagynod???-nem válaszolt csak elment.Én  csak bámultam utána.Mikor már vagy negyed órája néztem a semmibe történt valami.....Felkeltem.Mi?? Akkor lehet ,hogy csak álmodtam az egészet??? És Juss még mindig szeret...de nem hiszem.Bele kell törödnöm ,hogy Justin már nem szeretett vagy nem is szeretett.Inkább kitörlöm a telefonomból is.Miután letettem az éjjeliszekrényemre a telót rögtön megszólalt.
-Haló?-szóltam bele.
-Szia édes Justin vagyok!Betudsz jönni a kórházba?Valamit akarok mondani!-mondta.Erre nem tudtam mit mondani.Szóval tényleg csak álmodtam.De minden ugyan így kezdődött.Mi van ha megint ugyan az történik??? Ha másodszorra is megtörténik öngyilkos leszek!!! Azt  nem élném túl.
-Hahóó Flóra!-üvöltött bele a telefonba.
-Oké!-mondtam és letettem.Felkaptam a cuccaim  és elbaktattam a kórházba.Bemenetem a szobába és leültem a székre.
-Szóval...lesz egy 2 hónapos túrném...-ne már megint.Akaratom ellenére is elkezdtem bőgni.
-Mi a baj?-kérdezte és megfogta a kezem.Én megráztam a fejem és haza akartam menni de ő szorította a kezemet.Könnyes szemmel néztem rá majd a kezemre amit még mindig szorongatott.
-Előbb mondd el mi a baj?-mondta.Az álmomra gondoltam.Tudtam ,hogy most is ez fog történni.
-Álom...valóság...-ennyit tudtam kinyögni amit Justin egy értetlen pofával viszonzott.
-Azt szeretném ha velem jönnél!-nyögte ki.Én tátott szájjal bámultam.Akkor mégis szeret.Fülég érő mosollyal néztem rá.A szemem még könnyes volt de már nem voltam szomorú.Életem szerelme elhívott magával a turnéjára.Lehet ennél jobb??? Ajajj anya mit fog ehhez szólni? Nem fog elengedni! A mosoly rögtön eltűnt az arcomról.Már nem voltam olyan boldog.
-Mi a baj már megint?-kérdezte mikor rám nézett.
-Anya!-jelentettem ki.-Mennem kell!
Justin még mindig fogta a kezem és boci szemekkel nézett.Én is viszonoztam a nézést.
-Justin,mennem kell!-húztam ki a kezem a kezei közül.De ekkor....




Dodokacsa

63.rész

-És azt is szeretném ha elfelejtenél ÖRÖKRE mert nem akarok neked fájdalmat okozni!-mondta.Ezt nem hiszem el!Hogy kérhet tőlem ilyet?
-Jó ha ezt akarod!-rohantam ki a szobából.De......Ryanbe ütköztem megint.De nem volt kedvem beszélni így futottam tovább.Hazaértem felrohantam a szobámba és becsaptam az ajtót majd sírva csúsztam le.Nem értem azt hittem ,hogy szeret.Úgy látszik mégsem.Én meg azt hittem.Úgy látszik csak arra voltam jó ,hogy szórakosztassam ha unatkozik.Én meg bedöltem neki.Pedig teljes szívemből szerettem.Kopogtak az ajtómon.
-Szabad!-álltam föl a földről.De mikor megláttam ki az azt kívántam hogy ne azt mondtam volna hogy szabad.Ryan állt előttem.Mikor meglátta a kisírt szemeimet tudtam mit akar mondani ígyhát csendre intettem.
-Jól!-mondtam.-És mit akarsz?Most nem akarok senkivel beszélni!
-Hát tulajdonképpen...csak elköszönni jöttem...mert ugye lesz Justinnak a túrnéja...és én is megyek...-mondta.
-Szia!-köszöntem el.
-Csak egy dolgot mondj még el!Hogy-hogy te nem jösz???-kérdezte.Visszagondoltam arra amit a kórházbe mondott Juss.Hogy feleltsem el őt örökre.Éreztem ,hogy a puha arcomon még egy könnycsepp folyik végig.Az ajtó felé mutattam ezzel jelezve Ryannek ,hogy menjen el.Vette az adás és kilépett az ajtón.Úgy gondoltam kiszelleőztetem a fejem egy jó kis sétával de megvártam míg Ryan elmegy.Hallottam ahogy a bejárati ajtó zára kattan ebből arra következtettem ,hogy elment.Én is elindultam.Elkezdtem sétálni az úton.Találtam egy kis folyót.Leültem a partján és dobáltam a  kavicsokat.Éppen készültem bedobni a folyóba egy követ de jobban szemügyre vettem.Egy szívet ábrázolt.Megsimogattam(xD) de ketté tört.Ez történt az én szívemmel is.Az egyik fele nálam maradt de a másik örökre Justinnál maradt.Egy minidiszkót láttam a parton és épp Beyoncé Broken hearted girl c. számát játszották.Mindenről Justin jut az eszembe.Hogy mennyire szeretem de ő ezt nem viszonozta ,úgylátszik.Erről eszembe jut egy idézet."Ha te nem vagy velem ne vagyok egy egész ember!" és ez így is van.Asszem indulok haza.Az egyik zebránál össze találkoztam Justinnal.Szóval kiengedték.Nem köszöntem neki rá se néztem.
-Nálatok maradt minden cuccom!-fordult felém.Bólogattam.
-Akkor elvihetem?-kérdezte.Megint csak bólogattam.Majd mikor zöldre váltott átmentem és sétáltam haza.Justin követett.Felmentem a szobámba és oda adtam Justinnak a cuccát.Elköszönt de én nem köszöntem vissza csak néztem a szemeibe.Most itt hagy örökre és csak egy búcsú mondatot mondhatok.
-Szeretlek!-mondtam és egy könnycsepp gördült végig az arcomon.
-Én is!
-Akkor mért kell elhagynod???-nem válaszolt csak elment.Én  csak bámultam utána.Mikor már vagy negyed órája néztem a semmibe történt valami.....




Dodokacsa

62.rész Felelts el!

-Légyszi..- Ahogy kimondta nemtudtam tettetni tovább hogy nemhallom odamentem hozzá.. Láttam hogy mosoly ül az arcára.. Már hajoltam hozzá hogy megcsókolhassam ekkor bejött az ajtón valaki.. .Anya volt az.Ez nem lehet igaz!Ha most hiztizni kezd én nem tudom mit csinálok....De csak dühösen nézett rám.A csípőjére tette a kezét és várt valamire.Inkább ,hogy ne legyen balhé elköszöntem Jusstól.Oda hajoltam.
-Holnap is eljövök valkahogy!-súgtam a fülébe.Aztán felkaptam a cókmókjaimat és elindultam az ajtó felé.Hazafelé anya jól leszídott de nem érdekelt.Nem tilthat el attól akit a legjobban szeretek.Én azt nem hagyom.Mikor hazaértünk.Felmentem a szobámba és feléptem msn-re.Fent volt Berni.
Flóra ü.:
*Szia!
Berni ü.:
*Szia!Mizu?
Flóra ü.:
*Hát...Justin kórházban van mert elütötte az autó ismét miattam.Veled?
Berni ü.:
*Semmi!De te mindenért magadat okolod....
Flóra ü.:
*De most tényleg...ha nem ismertem volna meg akkor nem tiltottak volna el és nem futott volna a kocsi elé...
Mikor leírtam ezt a mondatot ismét elő tört belőlem a sírás.
Flóra ü.:
*Bocsi mennem kell! Pux
És már léptem is ki.Csak bámulni tudtam a plafontFél óra múlva megszólalt a telefonom.Azt írja ,hogy köztelefonról( jó nevet adtam neki xD)hívnak.
-Haló?-szóltam bele sírós hangon.
-Szia Justin vagyok!Mi a baj?
-Ööö...semmi!
-Oké!És most betudnál jönni...mondani akarok valamit!-mondta tök komolyan.
-Ööö...megpróbálok!Akkor indulok is!-mondtam és letettem.Anya a szobájában olvasott így megpróbáltam kilógni.
-Hová mész?-lépett mögém.
-Ööö...a boltba!-válaszoltam.Megfogtam a kilincset és kiléptem.Elmentem a kórházba aztán be Juss szobájába.
-Szia Juss!-köszöntem neki majd leültem a székre.
-El kell mondanom neked valamit!
-Akkor mond!-mondtam és elkezdtem vigyorogni.
-Hát az van ,hogy...elkell mennem túrnéra ami 2 hónapig tart és...-nyelt egy nagyot.-...nem szeretném ha velem jönnél!
Én csak bámultam a falat a könnybe lábat szemeimmel.Hogy ne menjek vele???Azt hittem szeret!
-És azt is szeretném ha elfelejtenél ÖRÖKRE mert nem akarok neked fájdalmat okozni!-mondta.Ezt nem hiszem el!Hogy kérhet tőlem ilyet?
-Jó ha ezt akarod!-rohantam ki a szobából.De......


Dodokacsa

61.rész.

Ismét írni kezdett."I LOVE YOU!"-írta rá.Elmosolyodtam.Ezt a meghitt pillanatot megzavarta valami.....

Nemmás mint Ryan..Kopogás nélkül bejött az ajtón. Hisz mit várhatnánk tőlle?: D
-Sziasztok!Justin jobban wagy??
Juss irni kezdett... 
-Miért iír Justin? -Kérdezte tőlem.Elmondtam neki mindent..
-Jaa.. Akkor én megyek , nem zavarom meg szerelmeseket..És kiviharzott az ajtón..Úgy mondta mintha még mindig érezne valamit irántam.. De ezt a gondolatot gyorsan elis felejtettem..Inkább Justin ápolom,hisz miattam került már megint ilyen helyzetbe..Elkezdtett Justin irni..
"Min gondolkozol annyira?".. -Jaaa, semmiin.: )..-És egy fél mosolyt lejtettem neki. 
-Justin!Most milesz a koncertjeiddel?Mindenhol befogják mondani hogy miattam kórházban wagy?
"Nemtudom,ezen még nem gondolkoztam de Scooter biztos kitalál walamit..".


Reggel arra ébredek fel hogy anya már 5x hívott telefonon és itt rezeg...Mivel tegnap elaludtunk elfelejtettem szólni anyunak hogy ittmaradok Justin mellett.. Felkelltem, kimentem és hoztam 2 forró csokit..
Bementem a kórteremben és láttam hogy azt tetteti hogy alszik..
Oda mentem hozzá és megpusziltam  az arcát..Utána pedig indultam az ajtó felé amikor mondta hogy: Várj.
Megálltam és mintha nemhallottam volna tovább mentem az ajtó felé..
-Légyszi..- Ahogy kimondta nemtudtam tettetni tovább hogy nemhallom odamentem hozzá.. Láttam hogy mosoly ül az arcára.. Már hajoltam hozzá hogy megcsókolhassam ekkor bejött az ajtón valaki.. 




Picíí voltam..: DD

60.rész

Mikor fölé hajoltam rácsöppent  szememből egy könnycsepp az  arcára.Abban a pillanatban abba hagyta a sípolást a gép és éreztem ,hogy Juss megszorítja a kezem.Nem tudtam ,hogy lehetséges.De a szemét még mindig nem nyitotta ki.Felálltam a helyemről és indulni akartam de ismét megszorította a kezemet.Ekkor.....Justin kinyitotta  a szemét.Rám nézett.Muszály voltam vissza ülni a helyemre.Az orvosok kimentek.Justin még mindig szorította a kezemet.Az ágya melletti asztalon volt egy írótábla (vagy mi a szösz) amire írt valamit.Megmutatta nekem."Sajnálom!"-ez volt rá írva.
-Justin én sajnálom!Az egész miattam volt!-mondtam neki.Ismét írt valamit."Hallottam amit mondtál és nem akarom ,hogy elmenj!"-írta rá.
-Így lesz a legjobb!Rossz látni ,hogy kómában fekszel és ,hogy mind miattam van!Nekem is fáj ,hogy ezt kell tennem de...-nagy megdöbbenésemre Juss is megszólalt.
-Szeretlek!-mondta nagyon halkan.
-Én is!-válaszoltam.Ismét megfogta az írótáblát és írt.Mikor befejezte megmutatta."Akkor ne hagyj itt!". Ránéztem boci szemekkel.
-Muszáj így nézed?-mosolyogtam rá.Ő erre elkezdett bólogatni.Nem bírtam volna itt hagyni!Így vissza helyezkedtem kényelmesen a székbe amit Juss is észre vett és mosolygott.De jó végre mosolyogni látni ezek után... Pattie rontott be az ajtón.
-Justin jól vagy?-kérdezte aggódó arccal.
-Akkor én most megyek!-mutattam az ajtóra.Justin hirtelen felkapta a fejét.Amivel lefejelte Pattiet.Elindultam az ajtó felé.Vissza néztem és indultam is ki.Nem akartam elmenni csak leültem a padra és vártam ,hogy befejezzék.Lementem a büfébe és vettem kaját mert éhes voltam.Mikor mentem vissza a szobához Pattievel találkoztam össze.
-Téged keres azt hitte ,hogy végleg elmentél...-közelebb jött és belesúgta a fülembe.-...még sír is!
Ettől meghatódtam és bementem Jusshoz.Tényleg sír.Mikor meglátott óriási vigyor jelent meg az arcán.
-Tényleg azt hitted ,hogy nem jövök vissza?-kérdeztem és oda ültem mellé a székre.Ő még mindig engem nézett.Azokkal a szép szemeivel.
-Justin,ne nézz így!-mondtam neki vigyorogva.De ő még mindig nézett.
-Justin...-kezdtem újból.-Akkor elmegyek!
Erre elkezdte a falat bámulni.Erre elkezdtem röhögni.Megfogtam a kezét.Ismét elővette a tábláját és írni kezdett.Megmutatta."Never let you go"-írta rá.Ránéztem a nyakláncomra amire szintén az volt írva és válaszoltam:
-Nem is kell!Soha nem kell elengedned!Még ha anyám azt mondja akkor sem...
Ismét írni kezdett."I LOVE YOU!"-írta rá.Elmosolyodtam.Ezt a meghitt pillanatot megzavarta valami.....


Dodokacsa