2010. november 4., csütörtök

59.rész életveszélyben.

-Én is SZERETLEK Flóra!!-súgtam neki.-De ha nem lehetek a tiéd inkább nem leszek senkié sem!!-ezzel a mozdulattal még egy utolsó csókot leheltem ajkaira és futottam ki a házból.
Az úton viszont nem néztem szét és......és belém hajtott egy kocsi.A vezető rögtön kipattant a kocsiból.
                                                                                                +++Flóra sz.sz.+++
Mi volt ez a hang???  Kimegyek megnézni.Szerencse ,hogy anya fent van a szobába.Kimentem a ház elé és megláttam a baloldalon egy kocsit ami az útközepén állt.Oda szaladtam.Uram isten!!!Megláttam Justin vérző fejét.Ott feküdt az úton.A férfi épp a mentősökkel beszélt.Legugoltam Jusshoz  és megfogtam a kezét.Nem volt eszméleténél és pulzusa is alig volt.Nagyon megrémültem.Csak úgy folytak a könnyeim. Szegény Justin.Most mi lesz vele??? Remélem életben marad!Ha nem én nem tudom mit csinálok...Akkor mennék utána!Nem bírák nélküle élni!!!Oda jött a kocsivezető.
-Ismered?-nézett rám.
-I...i..igen!-mondtam dadogva.
-És ki ő?-kérdezte.
-Justin...B..b..bieber!-mondtam és úgy éreztem a szívem ketté szakad ha nem kel fel.A férfi csak nézte Justint.Megérkezett a mentő.Azt mondták ,hogy hívjam fel Pattiet és ,hogy nem mehetek velük.Elő vettem a telefonom és tárcsáztam Pattie számát.
-Haló?-szólt bele.Nem tudtam hogy moondjam el.
-J..j...justint....elütötték autóval!-és ismét zokogtam.
-Mi???És hol van most?És egyátalán él még?-kérdezett mindent.
-Bevitték a kórházba de többet nem tudok...-válaszoltam bőgve.
-Menj be hozzá én is indulok!Bízok benned!-ezzel a mondattal búcsúzott.Én rögtön hívtam egy taxit ,hogy vigyen be a kórházba.Megkérdeztem a kórházba ,hogy hol van.Azt mondták ,hogy a műtőbe.Uram atyám!  Justin...Sírva ültem le az egyik padra. Bele gondoltam ,hogy ez is mind miattam van!Kb. 1 óráig ültem ott a padon mikor kitolták Justint a műtőből.Egy orvos oda jött hozzám.
-Hogy van?-kérdeztem könnyes szemmel.
-Életveszélyes az állapota!Mi mindent megtettünk amit csak tudtunk!-mondta.
-Nem az nem lehet!Mondja ,hogy csak viccel...kérem mondja azt!-mondtam ismét sírva.Az orvos lehajtotta a fejét és ugy beszélt tovább:
-Kómában van!Bármelyik pillanatban rosszabodhat az állapota!De bemehetsz hozzá!
Amint kimondta ezeket a szavakat beindultam Jusshoz.Mikor megláttam nem hittem a szememnek.Bárcsak ne ő lenne!-mondtam magamba.Szinte az egész testén csövek voltak.Leültem a mellette lévő székre és megfogtam a kezét.Elkeztem beszélni hozzá:
-Justin én annyira sajnálom!Miattam van az egész!Én mindig csak a bajt hozom rád!Sajnálom én ezt nem bírom tovább!Rossz így látni téged és tudni ,hogy miattam van az egész!Ezért az lesz a legjobb ha elmegyek és nem jövök vissza!-ahogy kimondtam ezeket a szavakat a gép amire Juss rá volt kötve elkezdett sípolni.Az orvosok berohantak a szobába és elkezdték vizsgálni én fogtam a kezét.Már indulni készültem úgyhogy megpusziltam.Mikor fölé hajoltam rácsöppent  szememből egy könnycsepp az  arcára.Abban a pillanatban abba hagyta a sípolást a gép és éreztem ,hogy Juss megszorítja a kezem.Nem tudtam ,hogy lehetséges.De a szemét még mindig nem nyitotta ki.Felálltam a helyemről és indulni akartam de ismét megszorította a kezemet.Ekkor.....






Írta: Dodokacsa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése